A Főtaxi a fővárosi mobilitás, a budapesti közösségi élet fontos része. A pandémia előtti évben autóink évente több mint 10 millió utast szállítottak. Mondhatnánk, egy évben egyszer minden honfitársunk beül hozzánk. Bár a járványhelyzet okozta korlátozások miatt jelenleg kevesebben ülnek taxiba, továbbra sem találhatnánk jobb helyet és alkalmat, hogy sofőrjeink révén megtudjuk, hogy érzik magukat utasaink, mi foglalkoztatja őket, mit gondolnak a világ dolgairól?

Mit vár az idei évtől?

Bízom benne, hogy az idei évünk más lesz, jobb lesz mint a tavalyi. Az átoltottságnak köszönhetően nyárra talán kiszabadulhatunk, és élvezhetjük a korábbi életünket.
A tavaszi jó idővel megérkezhet majd valamikor a nyitás is, remélem, hogy a Pünkösdöt már a családdal közösen ünnepelhetjük.
Szerintem jó esély van arra, hogy idén már visszakapjuk a korlátozások előtti életünket, és bár kisebb-nagyobb kompromisszumokkal, de ismét utazhatunk majd belföldön és külföldre egyaránt.

Mi lesz az első dolga a lezárások feloldása után?

Az biztos, hogy beülök a kedvenc kávézómba, és végre újra élvezhetem a kedvenc tejeskávém ízét.
Egy jó étterembe vágyom a leginkább – végre nem nekem kell főzni és mosogatni vacsora után!
Meglátogatom a szüleimet, hónapok óta nem öleltük meg egymást. Újra összejön a nagy család, és végre megünnepeljük az összes elmaradt születésnapot és névnapot.

Hova utazna először taxival, ahova most még nem lehet?

 

   

Az Állatkertbe mennék és sétálnék egy nagyot a gyerekekkel – megérkezett a tavasz, így ahogy lehet, oda visz majd az utunk.
Nagyon szeretem a Nemzeti Múzeum kertjét, így én odavitetném magam, és egy kicsit üldögélnék a napsütésben a fehér lépcsőkön.
Ha vége a járványnak, a taxi előáll, és irány a mozi vagy a színház. Az is biztos, hogy nem érek haza este nyolcra!